Az alábbiakban elolvashatják az Európai Unióhoz címzett beadványt...

Viviane Reding Alelnök Jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság

Tisztelt Hölgyem!

Az Európai Unió jogi, Emberi Jogi, és a magántulajdonnal összefüggő jogok kérdéseiben kérem szíves segítségét.

Alulírott Ördög László kérdezem, hogy Hazám, a Magyar Köztársaság, része-e az Európai Unió egészének, jogi, politikai, és gazdasági értelemben? Hazámnak kötelező betartani az Unió előírásait, jogi, gazdasági, és politikai értelemben? Kötelezőek Hazámra nézve az eddig aláírt Emberi Jogi egyezmények, a magántulajdon védelme? Hazám valóban teljes jogú tagja az Európai Uniónak, jogok, és kötelezettségek tekintetében is?

Várom válaszát.

Tisztelt Hölgyem!

Immár Ön előtt is nyilvánvaló, hogy Hazám, a Magyar Köztársaság, a jövő év elejétől új Alkotmányt vezet be. Az Unió különböző Bizottságai (Pl: a Velencei Bizottság) által végzett vizsgálatok nem tértek ki egy figyelemreméltó tényre: A Magyar Köztársaság új nevet választott: Magyarország. Ez 2012 január 01 napján lép érvénybe.

Kérdezem: Hazámat ettől az időponttól kezdve kötelezik-e a továbbiakban is a jogelődökkel kötött megállapodások, aláírt egyezmények? Vagy az Ön meglátása szerint Hazám ettől kezdve az Európai Uniónak már nem lesz tagja?

E kérdéseket Hazám jogi helyzetének tisztázásának érdekében tettem fel.

Várom válaszát.

Ha Hazám mégis az Unió teljes jogú tagja Ön szerint, és persze teljes kötelezettségű tagja, akkor újabb kérdéseim vannak ön felé.

A Magánnyugdíj Pénztárak ügye:

Ez a megtakarítási forma az egyén megtakarítása öreg korára, mely megtakarítást az egyén nyugállományba vonulása után használhat fel. A vonatkozó jogszabályok értelmében az egyén rendelkezhetett a befizetendő nyugdíjjárulékának egy részének nyugdíjpénztárba történő befizetéséről, ezáltal az ilyen pénztárba való befektetésének összege, annak nyeresége a tulajdonát képezte, mely halála esetén örökölhető volt. Tehát e megtakarítási formát érdekében állt fenntartani önmaga, és családja érdekében, hiszen e megtakarítás összegszerűen is követhető, visszakapható volt. Tehát e tőkefelhalmozás a hatályos Törvény értelmében is magántulajdon volt.

Létezik-e az Európai Unióban olyan cselekmény, miszerint ha valaki, valakik, akár egy csoport, másokat javairól lemondására, érdekeivel ellentétes döntésre kényszerít, akár Törvénymódosítással, az büntethető cselekmény? Mert ha igen, akkor a Magyar Kormány ilyen cselekményt követett el, hiszen az érintetteket erőszakkal, Törvénymódosítással rábírta arra, hogy személyes érdekükkel ellentétes döntést hozzanak. A legtöbb pénztártag lemondott az eddigi jogállásáról, visszalépett az állami nyugellátás keretei közé, mert nem tehetett mást. Ez nem sokban különbözik az utcára kényszerített prostituáltakkal való bánásmódtól, hiszen őket is kényszerítik, hogy a megkeresett bevételük egy részéről lemondjanak. Erről nincs Uniós tiltás?

Várom válaszát.

A korkedvezményes nyugellátás ügye:

A jövő év (2012 január 01) elejétől hatályos Alkotmány már most módosításra került. A módosítást elfogadta az országgyűlés egyéni képviselői indítvány benyújtása után. Az egyéni képviselői indítvány jogi formája nem teszi kötelezővé a módosítással összefüggésben a társadalmi vitát, így az érintettek kizárása a döntési folyamatból egyértelmű, mely eljárás megkérdőjelezi a demokrácia alapelveit.

A változtatás értelmében "az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető". Az indoklás szerint ez lehetőséget ad a már fennálló nyugellátások átrendezésére úgy, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjasok "a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek" nyugdíj helyett.

Ebben az esetben is szerzett jogról van szó, mely nem adomány, hanem a biztosított befizetése okán jár. A korkedvezményes nyugellátás feltétele nemcsak az egészségkárosító munkakörben töltött idő, hanem a biztosított részére külön befizetett plusz öregségi járulék, tehát ebben az esetben is megfizetett tulajdonjogról beszélünk. E jog ugyanolyan szintű, mint a bankszámla tulajdonjoga.

A fent említett Alkotmánymódosítás sérti a szerzett joghoz fűződő jogot, a magántulajdonhoz fűződő jogot, és megsérti a visszamenőleges hatályú Törvényhozás tilalmát is, mert egy már létező jogállást tesz semmissé. Kérdezem, hogy az Európai Unió jogalkotásának megfelel ez a gyakorlat, és ha nem, akkor Ön mit kíván tenni?

Várom válaszát.

Kérdezem, hogy az Európai Unióban megengedett egyes csoportok hátrányos megkülönböztetése más csoportok javára? A fenti módosítás egyik benyújtója, Lázár János, a Magyar Parlamentben képviselői kérdésre elmondta: a visszamenőleges módosítás csak, és kizárólag a rendvédelemből nyugdíjba távozottakat érinti, másokat nem. Ez kifejezetten hátrányos megkülönböztetés egy társadalmi csoport kárára, mely a volt munkahelye alapján került hátrányos helyzetbe. Ezért a joguktól, magántulajdonuktól visszamenőlegesen megfosztják őket. Kérdezem, hogy az Európai Unióban ez elfogadott, követendő jogalkotás? Ha nem, Ön mit kíván tenni?

Várom válaszát.

A jelenleg, korkedvezményes munkakörben dolgozók világos, egyértelmű jogi környezetben vállalták el a munkakörüket. És bár még nem vonultak nyugdíjba, a befizetéseiket megkezdték, ezáltal jogosulttá váltak a későbbi nyugellátásra. A Magyar gyakorlat szerint a nyugellátás nem szociális adomány, hanem egy kötelező biztosítási forma, melyet a munkavállaló a befizetésével, a Nyugdíjfolyósító pedig a korhatár elérésekor teljesít. Egyértelmű jogviszony, melyet be kell tartani, mivel a munkavállaló a járulékot nem választhatóan fizeti, hanem a fizetéséből vonják le, kötelezően. A korkedvezményes munkakörök esetében a befizetendő járulék a többi munkavállalóval szemben több, mint a kétszerese. Így hát már ők is jogot szereztek, melyet a Kormány az említett Alkotmánymódosítással el kíván törölni. Ez egy már megszerzett jog elvétele. Kérdezem, Ön mit kíván tenni?

Várom válaszát.

Tisztelt Hölgyem!

A fenti problémák megléte esetén az Európai Unió jogilag, gazdaságilag, Törvényileg egységesnek tekinthető? A munkavállalók jogai valamennyi tagországban teljesülnek, vagy csak ott, ahol úgy gondolják jónak? Példaként említem: az Unióban a törvényes munkaidő heti negyven óra. Ez valós, helyes? Mert Magyarországon a tűzoltók heti munkaideje Törvénnyel támogatva is negyvennyolc óra. Ezt jelenti az uniós jogharmonizáció? Kérdezem, ha az Ön hivatala, és személy szerint Ön helyesnek tartja a Magyar kormány tevékenységét, jogalkotását, akkor a közeli jövőben ezzel kell számolni az Unió összes munkavállalójának is?

Kérdezem, hogy az Európai Unió, és az Unión belüli Törvényhozás egységesnek tekinthető-e a munkavállalók, választók, jogalanyok szempontjából? Mert ha igen, akkor a Magyar törvényhozás példája alapján a tagállamok antidemokratikus eszközökkel élve bármely mértékben megvonhatják a munkavállalók jogait, vagy korlátozhatják magántulajdonukban őket, továbbá a sorsukat érintő döntésekből kizárják a jogalanyokat, és a szakszervezeteket.

Várom válaszát.

Tájékoztatom, hogy levelem, és megtisztelő válaszát az Interneten nyilvánosságra hozom, ideértve a hazai, és uniós szakszervezeteket.

Üdvözlettel:

Ördög László, Budapest, XXXXXXXXXXXX.